Családba nem üt a ménkű. A közismertmagyar mondást kissé átszabtuk és ezt választottuk programsorozatunk neveként. Azt kívántuk ezzel kifejezni, hogy a család a társadalom olyan alapegysége, a benne élők számára olyan mikrokörnyezet, amely számos öröm, élmény forrása, a szeretet színtere, a tudásátadás terepe.
Már ha jól működik.
Számtalan fiatal nem tudja átélni sajnálatos módon a család ezen egyedülálló és sehol máshol nem elsajátítható vívmányait. Közéjük tartoznak a szegedi József Attila Általános és Szakképző Iskola diákjai is, akik halmozottan hátrányos helyzetűként olyan családi háttérrel rendelkeznek , amelyek nem teszik lehetővé e közösség hatékony működését. Ez azon túl, hogy boldogtalan gyermekkort okoz az érintetteknek, azt a képzetet eredményezi nekik, hogy a család nem a béke szigete, az együttélés kívánatos formája. E keserű tapasztalatok pedig oda vezetnek, hogy felnőttként nem alapítanak családot, vagy éppen azt a rossz mintát fogják követni, amit gyermekként otthon ők maguk is láttak. Ez pedig sem az egyénnek, sem a társadalomnak nem jó.
Erre a helyzetre jelentett kiutat a programsorozatunk, ami teljes családok számára nyújtott olyan elméleti ismereteket és gyakorlati példákat, amelyet megismerve egy boldogabb és teljesebb családi életet tudnak élni.
Így írtunk korábban az egyes műhelymunkákról:
Első foglalkozás – Mi fán terem a Család?
Másodikfoglalkozás – Együtt a Család
Harmadik foglalkozás – Munkában a Család
Negyedik foglalkozás – Advent a Családban
Ötödik foglalkozás – Ünnepel a Család
Hatodik alkalom – Egészséges család
Krízis a családban
Mindörökké család